Hamvas életmű sorozat 19-20. Az ősök nagy csarnoka részeit Hamvas Béla 1936 és 1961 között, egy-egy szabad órájában készítette. Mondhatnánk lopott időkben, könyvtári munkaidejében, frontszolgálatok csendesebb pillanataiban, katonai szabadsága és hátországi szolgálatai idején, a negyvenes évek végén Szentendre Bubán-dombján, „földműves korszakában”, majd segédmunkás szerepben, a hőerőművek raktáraiban eltöltött hosszú évek…
Puha borítós Közismert az erdélyi magyarok körében annak a székely embernek a története, aki már a trianoni békediktátum után született, ám 1940 és 1944 között mégis megadatott neki, hogy szülőfalujában élhessen Magyarország állampolgáraként. Ez a székely atyafi születésének és halálának dátuma mellé csupán annyit vésetett a sírkövére: „Élt négy évet.”…
Puha kötés Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának…
„A századforduló legnagyobb magyar írónője. Tormay Cécile remekeit a mai napig hallgatás övezi. Pedig ő az a magyar írónő, akinek nagy esélye volt rá. hogy megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Ha rágalmazói nem kergették volna a halálba. Ám azóta sincs nyugta, sírját áthelyezték, szobrát összetörtek. 90 éve őrködnek írásai fölött az…
Puha táblás Az erdélyi Wass Albert, irodalmunk kimagasló egyénisége 1948-ban, Clevelandban (USA) írta Az elvész a nyom című regényét. Hat cserkész egy erdélyi kis faluban, egy csónaktúra során életveszélybe kerül, és csodálatos módon életben marad. Hányszor találkozunk az életben olyasmivel, amit nem értünk, amit nem tudunk megmagyarázni, ami a logika…
A Rézkígyó Mózes könyveinek hol tragikus, hol mitikus újragondolása – Wass Albert 1947-ben írt müncheni kézirata alapján. A Hagyaték magyar hitvilágunk ősi törvényeit aktualizálja a székelység történetének kiemelkedő eseményeiben. Ez az „archaikus” krónika korunknak és korunk ifjúságának címzett remekmű. 265 oldal Wass Albert
Az 1940-ben írt Jönnek! alcíme az lehetne, hogy „a várakozás tizennégy napja”. A kortörténeti-közérzületi krónika azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének – Észak-Erdély visszacsatolásának – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. Ez a tizennégy nap az ottani…
Az 1940-ben írt Jönnek! alcíme az lehetne, hogy „a várakozás tizennégy napja”. A kortörténeti-közérzületi krónika azt a két hetet öleli fel, amely a második bécsi döntés eredményének – Észak-Erdély visszacsatolásának – nyilvánosságra kerülése és a magyar csapatok Szolnok-Doboka vármegyébe való bevonulása között telt el. Ez a tizennégy nap az ottani…
Koricsánszky Atilla nagyon hasznos gyakorló füzetet állított össze, melynek segítségével könnyen megtanulhatóak a rovásírás jelei és a szabályai. .Koricsánszky Atilla
Horváth Istvánt a rovásírás ábécéje című könyve megírásakor az az elv vezérelte, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megismerjék eleink ősi írásmódját. Aki elolvassa ezt a könyvet, nemcsak a rovásírás és -olvasás technikáját sajátíthatja el belőle, hanem gazdagíthatja szókincsét olyan feledésge merülő, nyelvünkből lassan kivesző szavakkal, mint a sukk, rosta, véka,…
Bálint Sándor két könyve egy kötetben. Gyönyörű írások Szent Magyarország vallásos népéletéből és ünnepeink szentségéről a világ talán legnagyobb szakrális néprajzosának tollából.Bálint Sándor
A székely-magyar rovásírás ügye túllépett a Kárpát-medencén, a nagyvilág szeme elé készül. A mára százezres nagyságrendűvé gyarapodott rovásírók közössége elhatározta, hogy Európa élő és a való életben használt írásai közül utolsóként, nemzeti írásunkat is az általános számítástechnikai alkalmazás feltételét jelentő Unicode szabvány részévé emeli. E folyamat lépéseként a könyv szerkesztői…
A magyarság és az egész emberiség egyetemes kulturális örökségének részét képező székely-magyar rovás kialakulásától kezdve a mai napig folyamatos használatban maradt a magyar nyelvterület majd minden szegletében. Bár nemzeti írásunk történetében az elmúlt ezer esztendő viszontagságos és akadályokkal tűzdelt volt, az utóbbi két évtizedben a rovás megállíthatatlan fejlődésnek indult. Ezért…
Az utóbbi években valóságos mozgalommá nőtte ki magát a baranta, mely az ősi magyar harcmodorból és a pásztorműveltségből táplálkozó önvédelmi sport. Lényege, hogy nem csak fizikai gyakorlatokat tanít, hanem lelket is épít, belső tartást, viselkedést is mutat a fiataloknak. Kopecsni Gábor többszörös magyar baranta bajnok. A baranta természetéből adódóan nem…
„Ha egy kiszemelt nyelvhez található számos olyan nyelv, melyek legmaradandóbb szóhalmazai egymással döntő részt nem egyeznek, de külön-külön a kiszemelt nyelv más-más részletének felelnek meg, akkor a kiszemelt nyelv ezek forrása, alapnyelve. Vagyis e nyelv azok ősnyelve. Ez e tétel merőben új eszközt ad a nyelvek vizsgálatához. E könyv 12 nyelvet…
Czakó Gábor és Juhász Zoltán közös kötete a magyar nyelv és zene számítógépes kutatásával alapvető, új fölismerésekre vezetett. Összevetette a Czuczor Gergely és Fogarasi János A magyar nyelv szótára (CzF), valamint a Tótfalusi István által jegyzett Magyar Etimológiai Szótár (MESz) elektronizált kiadásait, ily módon a magyarnak közel 60 nyelvvel való…
Cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújthassuk weboldalunkon. Ha továbbra is használja ezt az oldalt, feltételezzük, hogy elégedett veleRenden