Láthatatlan kastély

Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében: Wassok és Kemények

Erdély egyik legősibb főnemesi családjának, a bölényfejes Wassoknak ma már csak egy árva kastélyuk áll a Mezőségen. A többit gyűlöletből, haszonlesésből lerombolták. A messze földön híres kastélykertet is letarolták, beszántva egzotikus fáit, bokrait megálmodójuk sírjával együtt. Kisebb emlékhelyek, kihalt gyülekezetek ütött-kopott kegytárgyai meg egy lemálló címerű sírkő. Ennyi maradt meg mára a Wassok látható Erdélyéből. Azokon a tájakon, ahol éppen az utolsó magyarok térnek meg őseikhez. Márpedig Erdély szerelmét, a magyar, román és szász kultúra szövetéből álló hajdani világot nincs író, aki ma hevesebb lángon tartaná, mint szentegyedi és cegei gróf Wass Albert., a magyar irodalomtörténet és a román történeti irodalom Antikrisztusa.

Marosvécs várkastélya áll ugyan még, de harcok övezik, ahogy utolsó urának, Kemény János bárónak a szellemi örökségét is. A román „nagy egyesülés” 2018-as és Trianon 2020-as centenáriuma között tovább szakadtak a térség emlékezeti sebei. Az elrabolt javak visszaadása helyett dübörög a visszaállamosítás – és az ipari méretű történelemhamisítás. Ezért Margittai Gábor sikerkönyve, a Tiltott kastély sem maradhatott folytatás nélkül. Történelmi nyomozás ezúttal a Wassok és a Kemények birodalmában: a Holttengeren és az Istenszéke alatt.

291 oldal

Margittai Gábor